Hódítsuk meg a Margitszigetet: Tájékozódási futás június 7-én

Szellemi akadémiánk következő előadását kicsit rendhagyó módon kívánjuk megrendezni. Eddigi előadásainkat a négy fal között bonyolítottuk le, azonban a jó idő megérkeztével, a Margitsziget meghódítására invitálunk benneteket. Kiszabadulnánk a szabadba, hogy  megismerkedhessünk a futástól nem is annyira távol eső szellemi sportág fizikai alapjaival, a tájékozódási futással.

Tudnivalók:

• Időpont: 2016.június 7. kedd
• Gyülekező: 18:00-tól
• Köszöntés és bemelegítés: 18:15-től
• Rajt: 18.30-19.00
• Limitidő: 20.00-ig
• Rövidtáv: kb. 2-3 km*
• Hosszútáv:kb. 4-5 km*
• Nevezni az info@margitszigetiac.hu e-mail címen lehet a táv / versenytempó megjelölésével.
• Nevezési határidő: 2016.június 6. hétfő
• Nevezés: inni- és ennivalóval való hozzájárulás az edzést követő “batyus”piknikhez
• Résztvevők: nem csak klubtagoknak, szabadon csatlakozhat bárki

* A pontos táv az eltévedések számától is függ 🙂

A tájékozódási futásról: A tájékozódási futás, röviden tájfutás lehetőséget ad két, különböző (szellemi és fizikai) készség együttes próbára tételére. Szellemi és fizikai feladatot kell egyszerre megoldani: A versenyzők egy számukra ismeretlen versenypályán haladnak végig, mely természetes környezetben, erdőben, parkban vezet. A térképen megjelölt ellenőrző pontokat kell – meghatározott sorrendben – megkeresni a terepen, és a legrövidebb idő alatt a célba érni.

Temészetközeliségről: Az útvonalat a versenyző a pontok között maga választja meg. A verseny eszközei a tájoló és a térkép. A sportág a kikapcsolódás különleges formáját adja a XXI. század emberének: sport közben visszavezeti a természetbe, az egészséges környezetbe, fejleszti a problémamegoldó és döntésképességét. A versenyek során nemcsak a terep, de a környék természeti szépségeinek, földrajzi, kulturális kincseinek felderítésére is alkalom nyílik.

Tudni érdemes: Az első versenyeket Skandináviában rendezték meg, onnan terjedt el Európa többi országába, Hazánkban az első tájékozódási versenyt 1925-ben rendezte Ripszám Henrik, bólyi festőművész, aki az orosz hadifogságból Skandinávián keresztül való hazatértében “fertőződött meg” a tájfutással.

Büszkeségeink: A mai napig három felnőtt világbajnoki aranyérmet szereztünk: 1972-ben egyesületünk elnök asszonya,  Monszpart Sarolta, megtörve a skandinávok hegemóniáját; 1991-ben és 1995-ben Oláh Katalin, az első Skandinávián kívüli, aki ismételni tudott. Józsa Gábor olimpikon – egyesületünk barátja – is tájfutóként kezdte pályafutását, de mind a mai napig indul tájfutó versenyeken. Gábor tájfutóként elért legjobb eredményei: hatszoros felnőtt magyar bajnok, 5 éven keresztül a magyar válogatott tagja, Főiskolás VB-n 14. helyezett (Plzen), Felnőtt VB – sprint távon 41. helyezett (Skócia, 2015).

Nehézségek: A szocializmus alatt nehezítette a tájfutó térképellátást az alaptérképekhez való nehéz hozzáférés. A szocialista országokban az állami alaptérképek titkosak voltak, de 1970-ben a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség hivatalos együttműködési megállapodást kötött a Honvédelmi Minisztériummal, s ettől kezdve a sportág alaptérkép-ellátása biztosított volt. Ezzel együtt a szocializmus alatt sokkal nagyobb volt a tájfutó klubok taglétszáma, mint a rendszerváltás után. Ez főleg a sporttámogatások rendszere miatt volt így, bár nem olimpiai sportág, így kevesebb támogatásban részesült, és mind a mai napig kevesebb támogatásban részesül azoknál.

Sportdiplomácia: A nemzetközi sportdiplomáciában is mindig jelen voltunk, Magyarország az IOF (International Orienteering Federation) kilenc alapító tagjának egyike. Monszpart Sarolta több évig alelnökként működött, és a bizottságokban is mindig jelen van több magyar tag.

Aki meg szeretne hasonlón részt venni, szerdánként Budapesten és környékén rendeznek versenyeket: mtfsz.hu