Párizs megér egy maratont

“Nem vagyok egy nagy iródeák, de ha már Párizs akkor röviden tömören:  amit Gaby barátnőmmel közösen teljesítettünk! Jól szervezett verseny volt, mindent megtettek a futókért ….. Észre sem vettük hogy vege lett 🙂 Igaz, eléggé döcögős volt a felkészülésünk és azért tarto ttunk a maratontól, de örök élmény marad, és szinte beleégett a szívembe ez a sok jóóóóóó! A franciák csüngtek mindenhol és minden sarkon szurkoltak… egy szóval imádtuk minden lépését a futásnak….. Jövőre is tuti megyünk! Az 57000 futó között való futástól meg most is kiráz a hideg. Sajnos sport értéke lehet nem nagyon volt a futásnak, de számunkra a legfontosabb az volt, hogy jó érzéssel teljesítsük a távot!” – összegezte Wihardt Eszter élményeit.

“Nagy élmény volt vasárnap lefutni a maratont 46 ezer ember között Párizsban. Verseny előtt pénteken érkeztünk és verseny utáni keddig maradtunk. Párizs legalább akkora élmény volt, mint maga a maraton. Egy nappal verseny előtt vettük fel a rajtszámot egy hatalmas csarnokban megrendezett futó expón. Elég olajozottan ment minden. A szervezők mindent megtettek a futókért. Még egy hatalmas falat is felhúztam, amin mind az 56000 nevezett neve ott volt. Az expón egy másik nagy élményben lehetett részem, mégpedig találkoztunk Paul Tergattal a maraton futás volt világcsúcs tartójával.

Másnap a versenyre sikerült időben kiérni és hamar beálltam a rajtba. Szakaszos rajt volt, ami azt jelentett, hogy 15 percenként engedtek egy-egy zónát elindulni. Hatalmas tömeg volt mindenütt, a futásom első 15 km-e csak előzgetésről szólt. Párizsi pálya elég jónak mondható,  nagyjából sík egy két nyugati felüljáró típusú emelkedő van benne. A pálya vezetése a nevezetességek mellett ment végig, így elfutottunk a Louvre, az Eiffel torony és a Notre Dame mellett is. Persze a futás hevében nem igazán volt időm nézelődni. Az útvonalon végig voltak nézők, állítólag kétszázezer embert mozgatott meg az esemény, voltak különböző szurkolói zónák, ahol még táblát is lehet csinálni. Végig volt szurkolás és biztatták egymást az emberek, ami különösen a végén jött jól. Futásom jól sikerült 3:28-al érkeztem a célba, picit jobbat szerettem volna teljesíteni, de a meleg és a magas páratartalom miatt elégedett vagyok ezzel az idővel is. A szervezők kitettek magukért, az útvonalon minden volt:  zenészektől dobosokon át a bizonyos maratoni falig 30km-nél (nem vicc tényleg kiraktak egy falat 30-nál). A 46 ezer indulóból végül 42 ezren be is értek a célba. A célba aztán póló, érem és a szokásos apróságok vártak minket. Összességében elégedett vagyok és nagy élmény volt Párizsban futni!”- foglalta össze tapasztalatait Berki Tamás.