Megújult a ”szigetkör”
Category : Tájékoztató
Emlékszem azokra az időkre, amikor még legfeljebb csak néhány tucat futó (többnyire atléta, öttusázó) keringett a sziget külső ívén. Tapostuk a pesti oldal murvás, nehezen futható részét, hogy aztán a budai oldal aszfaltozott szakaszán, egy kicsit szaporábban lépkedve ”visszahozzuk” a köridőt… Aztán, teltek az évek, és egyre többen lettünk… a murvás rész elkopott, barátságos kis földúttá szelídült, melyen már hasíthattunk is, feltéve, ha nem esett eső, hó. Ha meg esett, hát bementünk a ”belső útra”, ami kicsit unalmasabb, kicsit veszélyesebb, kicsit emelkedősebb, de hát két és fél kili oda, két és fél kili vissza, pont öt.
Aztán nagy hírnek örülhetett a kis futóvilág. Lesz futópálya a szigeten, rekortán sáv, meg minden! Lett is. Kicsit keskeny, kicsit puha, kicsit kivilágítatlan. De hát… a miénk. A keskeny sáv azonban egyre keskenyebb lett, mert egyre többen lettünk rajta; a puha rekortán meg egyre puhább lett a sok futótól, meg fel is szakadozott itt-ott, így az este érkezők számára igazi kalandpark lett a kivilágítatlan sávocska… kedvenc részem persze a pesti oldal maradt… igen, ott, a teniszpályák mellett… az a két-három indokolatlan betontuskó, amelyekben percenként megbotlott valaki, s ha szerencsétlensége ezzel nem ért volna véget, irány a Duna, jobbra, lefelé… Nike Futóklub edzőként, nyomomban száz futóval, ezen a szakaszon mindig azon aggódtam: „Jaj, csak ne most törje ki valaki a bokáját, ne most guruljon-essen bele a Dunába valamelyik futótársam!”
Aztán lett világítás is, persze inkább dizájnos mint hasznos, de hagyjuk, nem olvasni akar alattuk az ember, hanem futás közben észrevenni a szembejövőt, vagy a belógó ágat, stb.
2014-ben aztán jött a várva-várt bejelentés: felújítják, megcsinálják a szigetkört, de most már megkérdeznek szakembereket is, hogyan is nézzen ki, milyen is legyen. A munkálatok megkezdődtek, és 2015 nyarára be is fejeződtek, vagy legalábbis lassan befejeződnek. Az eredmény figyelemre méltó:
- a rekortán sáv ki lett szélesítve, s ahol indokolt volt (naná, pesti oldal, teniszpályák) térkővel lett kiegészítve, védőkorláttal lett ellátva;
- a rekortán keménysége pont ideális, kicsit puhább mint a profi atléták által kedvelt, bár ők sem fanyaloghatnak, de az amatőr futók számára maga a tökély;
- a futópályára fél kilométerenként jelzések lettek felfestve, így könnyebb kiszámítani, kontrollálni a futás tempóját;
- a pálya mellett fel-feltűnő információs táblák Európa legigényesebb városait idézik, azokat, ahol minden apróságra odafigyelnek… csak úgy, figyelmességből…
- a térkövezett járda, mely párhuzamosan ”fut” a sáv mellett… hát maga a megvalósult álom…
- az Árpád hídra felvezető út alatti (balesetveszélyes) átkelő piros nyomvonala szintén nagyszerű ötlet, mely lassításra készteti a szigetre be-, s kihajtó autósokat;
Nem mellékes továbbá, hogy a Margitszigeti Atlétikai Centrum is megújul lassan, így azt hiszem, nem téved az, aki azt állítja: európai (él)színvonalú futópályával büszkélkedhet a fővárosi Margitsziget. Köszönet érte mindazoknak, akik szívügyükként kezelik e közösségi célokat szolgáló lehetőséget!
by spsdvd