Útra fel egy hosszú túraútra az Ultrabalatonra!
Category : Versenyek
Avagy fussuk körbe a Magyar Tengert átölelve…
Június első hétvégéjén sokan felkerekedtek, hogy a Magyar Tenger felé vegyék útjukat, azonban nem vitorlát bontani indultak, hanem cipőt ragadni és az aszfaltot koptatni. Közel 6800 rikító citrom, narancs ,illetve zöld ruhába öltözött futó, kocogó, lepte meg Balatonaligai versenyközpontot, mint méhek a kaptárat, azzal a céllal, hogy az édes Balaton körül egy kört tehessenek. Az ország minden sarkából, nagy távolságokról érkeztek a kétlábúak, hogy még nagyobb távolságot hódíthassanak meg saját lábukon és juttassák el kézről-kézre adva a váltóbotot az alig 220km-re fekvő aligai célkapuig. A számok önmagukért beszélnek: az összesen 32 szakaszból álló 32 órás szintidővel rendelkező verseny növekvő népszerűségét jelzi, hogy a sportolók ellátásához idén 24 ezer liter vízre, 2 tonna banánra és 300 kiló szőlőcukorra volt szükség.
A verseny óriási előnye, hogy mindenki megtalálhatja a helyét puzzle-ban, a rövidebb 3km-es szakaszok mellett a hosszabb 10 km feletti szakaszok is szerepeltek a menüben. Az edzettebbek természetesen az extrémitás határait súrolva, csökkenthetik a csapattagok számát, hogy minél nagyobb szeletet hasíthassanak ki a Balatont körbelölelő tortaszeletből. 2015-ben már 4. alkalommal gondolta úgy Markót Tamás, hogy másodmagával vág neki a távnak. Habár Tamás nem tervezte, hogy idén is rajthoz áll, utólag már nem is tűnik rossz ötletnek, hogy meggondolta magát, ugyanis fiú páros kategóriában társával Lukács Alberttel, nem találtak legyőzőre. 3 órával később indították őket a többi párost követően. Így az út során nem igazán tudták, hányadán is állnak. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy egy önfeledten, elvárásoktól mentesen versenyezzenek, élvezzék a futást.
A korábbi teljesítésekhez viszonyítva Tamás számára ez a “kirándulás” volt legembertpróbálóbb, mert idén nem készült fel megfelelően a túrára. Hosszútávfutó létére azt hitte, a tapasztalata és a már három alkalommal teljesített Balatonkör után nem érheti őt meglepetés. Azonban tévednie kellett, saját elmondása szerint, kicsit lebecsülte a versenyt. Utólag megjegyezte, annak ellenére, hogy a verseny célja a kikapcsolódás, nem szabad komolytalanul venni és felkészületlenül részt venni. A munkát először el kell végezni, mert akkor lehet csak a futást igazán élvezni. Tamás ezúton is köszöni a sok aMACőr társa biztatását, úgy érzi, nélkülük a körnek csak az egyik felét, az egyenest teljesítette volna.