Az eső megöntözte a Nőnapi Virág Futást – by Cser Zsófia

Immár harmadik éve vettünk részt vasárnap a Nőnapi Virág Futáson, amit két budapesti futó arc, Borbély Jani és Németh Ádám szerveznek, teljesen önkéntes alapon.

A cél itt “csupán” az, hogy mi nők még boldogabbak legyünk eme jeles nap környékén. Az egyik legcukibb közösségi futás ez, így a tavasz legelején, amikor kivonulunk a Budai hegyekbe, és ott az egyik kedvenc sportunknak, a terepfutásnak hódolunk együtt: férfiak és nők, idősek és fiatalok, kutyák, segítők, önkéntesek. A futás lényege, hogy a versenyközpontból kiindulva hat, úgynevezett “szirmot” futunk. Ha valaki mind a hat szirmot lefutja, akkor az kiad egy virágformát. Ezenfelül, minden egyes körön (vagyis szirmon) papírvirágokat szedhetnek a hölgyek, ami annyira édes ötlet, hogy már csak ezért is érdemes minden évben elindulni. A frissítés batyus megoldás, mindenki hoz valamit, ki süt, ki csak vesz valami igazán finomat. Idén is minden volt, mi szem-szájnak és futónak ingere.

Ebben az évben néhány mindenre elszánt aMACőr taggal az egyesületből gyülekeztünk reggel 9 előtt a versenyközpontnak számító Határ-nyeregben. Mészáros Ilivel, Bede Annamarival, Petrik Gyurival, Malicskó Balázzsal, Zakariás Péterrel, Turchányi Emesével és Horváth Danival melegítettünk be az első szirom lefutása előtt. A szervezők kérésére az első kört mindig közösen futjuk a hármashatárhegyi reptér körül. Ez nagyjából 3,2 km, leginkább sík, de füves viszonyok között. Az időjárás sajnos idén nem volt annyira kegyes hozzánk. Reggel, amikor otthonról elindultunk, akkor konkrétan még zuhogott az eső, de szerencsére az erdőben az ember ezt már kevésbé érzékeli. Az elmúlt napok csapadékosabb időjárását azért eléggé érezhettük a talpunk alatt: meglehetősen saras, néhol kifejezetten csúszós terepen kellett a szirmokat begyűjteni. Habár az újlaki hegyről lefelé számos ember megfogadta, hogy ő aztán oda soha többet nem mássza meg a magaslatot, én azért ebben kételkedem 🙂

Tudomásom szerint, a mi kis aMACőr csapatunkból mindenki teljesítette a hat kört, azaz a 17 km-t. Felszedtük az összes színes virágot, és boldogan mentünk ebédelni egy ilyen remek rendezvény után. Habként a (virág)tortán, Emesével mi még kiegészítettük a szirmokat egy 4 km-es szakasszal, – felfutottunk az Árpád-kilátóba és onnan le a Fenyőgyöngyéi – hogy meglegyen edzőnk, Vajda Zsuzsi által kiírt hétvégi penzum.

Jövőre is jövök, az tuti!

Cser Zsófia

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.