Edzőink bemutatkoznak: Vajda Zsuzsi

1. Hogyan kerültél kapcsolatba az atlétikával?
A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium diákjaként, egy iskolai felmérést követően, a testnevelő tanárom bátorított, hogy „akinek így megy edzés nélkül a futás, az még sokra viheti, ha edzeni kezd.” A mondata megragadt bennem, lenéztem egy edzésre, és… beleszerettem a sportágba.
2. Sportolói múltadról megemlítenél néhány gondolatot?
Élsportolói pályafutásom a Győri Atlétikai Clubban vette kezdetét, ahol főleg középtávfutóként versenyeztem. Érettségi után, a Testnevelési Egyetem hallgatójaként, az intézmény csapatába igazoltam. Az egyetem elvégzését követően pedig a Magyar Athletikai Club atlétája lettem. Itt váltam igazából hosszútávfutóvá, és itt értem el a komolyabb sikereimet is.
3. Mire vagy legbüszkébb a sportolói múltadból?
Két alkalommal is felölthettem a nemzeti válogatott mezét, hogy hazámat képviselve hozzam ki magamból a maximumot.
4. Mire tanított meg téged ez a sport?
A rendszeres futás, az edzések, és a versenyek arra tanítottak meg, hogy a testem és lelkem egyaránt edzhető! Továbbá, hogy az edzések hatására szellemi és fizikai teljesítőképességem határa „kitolható”!
5. Miért ajánlanád másoknak is ezt a sportot?
Mert a futást kipróbáltam és bevált. Amikor azt javaslom a környezetemben élőknek, hogy rendszeresen mozogjanak (fussanak például), akkor nem egy „bóvli” életfilozófiát akarok a nyakukba sózni, amely sokat ígér, sokba kerül, és esetleges, hogy beválik-e, hanem egy – milliók által kipróbált – tudományosan igazolt lehetőséget arra, hogyan legyünk/maradjunk fiatalosak és egészségesek.
6. Végzettséged?
A Testnevelési Egyetemen szereztem „testnevelői”, valamint „atlétika szakedzői” diplomát, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen „jogi szakokleveles sportszakember” végzettséget.
7. Miért / Hogyan lettél edző?
Én – mindenek előtt – elhivatott pedagógusnak vallom magam, aki képes hatással lenni a tanítványaira. Emberekkel szeretek foglalkozni, akikkel megoszthatom ismereteimet. Úgy alakult, hogy a sporttal (ezen belül is a futással) kapcsolatos tudásom halmozódott fel leginkább, így ezt szeretném megosztani, átadni. Ez a szándék kiegészül bennem azzal a kreativitással, amelyet leginkább az edzői munkámhoz kaptam.
Hogyan lettem edző? Én az a fajta sportoló voltam, akit mindig is érdekelt, hogyan épül fel egy edzés, vagy egy edzésterv. Olyan szakemberekkel dolgozhattam együtt, akik készek voltak „beavatni” a szakma rejtelmeibe, s amikor eljött az ideje, feladatokat bíztak rám. Később, már magam kerestem az edzői kihívásokat. Érdekes módon, az amatőr sport felé nyílt kapu, amelyen beléphettem.
8. Legszebb edzői emléked?
Milliónyi emlékem közül nem emelnék ki külön egyet sem. Éppen olyan örömmel tölt el egy totál kezdő futó elnavigálása élete első futóversenyéig, mint amilyennel az, hogy egy haladó szinten lévő sportolót hozzásegítek egyéni csúcsa megjavításához.
9. Mire vagy edzőként a legbüszkébb?
Az, hogy a futással kapcsolatos javaslataimat meghallgatják, és elfogadják a tanítványaim.
10. Kikkel foglalkozol?
Főleg hosszútávfutókkal, és olyanokkal is, akik azokká szeretnének válni. Az előbbiek alatt azokat a rutinos futókat értem, akik javítani szeretnének egyéni csúcsaikon, míg az utóbbiak alatt, a sokszor „nulláról” induló, életmódjukon éppen változtatni akarókat.
11. Mi az, ami számodra fontos, amit szeretnél átadni a sportolóknak? 
Egyrészt a sportolás örömét, másrészt a siker lehetőségét! Az emberek jelentős része úgy érzi, hiába végzi remekül a munkáját a hétköznapok során, ha nincs pozitív visszajelzés, elismerés, siker. A futópályán a teljesítmény egzakt módon mérhető, így a siker kézzelfogható. Az élet bármely területén elért siker pedig egész egyszerűen örömet okoz. Ennek az örömnek az esélyét szeretném átadni.
12. Mi a célod edzőként?
Minél több emberrel megosztani a sportolás szeretetét és örömét.
13. Közösségetek miért lehet csábító mások számára?
Általában, minden jó hangulatú közösség csábító. A mi futóközösségünkben pedig mindig jó hangulat uralkodik. Ez a csoport sajátossága. Nem én teremtem meg, hanem mi, magunknak. Miért? Azért, mert érző lelkű emberek vagyunk, akik szeretik egymást, és vágyunk arra az örömre, amelyet a futás által érhetünk el, és oszthatunk meg egymással.
14. Szerinted mi a közösségetek összetartó ereje?
A közös nevező a mozgás szeretete, és a jó társaság iránti vágy.
15. Kiknek ajánlanád az általatok tartott edzéseket?
Mindazoknak, akik csak egy kicsit is érdeklődnek a futás iránt, de fogalmuk sincs, hogyan kell elkezdeni, vagy már elkezdték, de megrekedtek egy szinten, s keresik a továbblépés módját.

Egyéni csúcsai az ALL ATHLETICS alapján: