Category Archives: Sportos írók

A sportruházat története II.

Category : Sportos írók

Előző cikkünkben  már elkezdtük boncolgatni a témát, hogy vajon miért is fordulhat elő manapság az, hogy a ma már teljesen elfogadott a sportruházat átlagos, hétköznapi viseletként is. Az öreg nénik és bácsik már nem néznek furán ránk, nem tesznek gúnyos megjegyzéseket, ha futóruhában szállunk fel a villamosra, vagy ülünk le melléjük. Az elmúlt évszázadban a női viselet óriási változásokon esett át, képviselve az adott kor szellemét és törekvéseit. Folytassuk hát a viseletben való változások nyomon követését!

  • Az 1956-os melbourne-i, 1960-as római és az 1964-es tokiói olimpiát a szintetikus anyagokból előállított ruházat forradalma hatotta át. A tömeges gyártás és a 1948 NŐI USZÓfogyasztói társadalom növekedése révén a piac már több választási lehetőséget is képes volt kínálni a sportolók részére. Ekkor fedezték fel, hogy a nejlon új típusú rugalmas szövetek, komponensek előállítására alkalmas, mint mondjuk az elasztán, spandex vagy lycra. Az 1960-as évektől a fürdőruhákat már ezekből az anyagokból gyártják. Ez az az anyag, amely megfelelően rugalmas, azonban tartós is a folyamatos terhelések elviselésére, ezáltal ideális a testmozgáshoz.
  • Az 1968-as mexikói olimpián a meleg idő miatt a férfiak nadrágját extrém módon rövidre sikerült szabni.
  • Az 1972-es és 1976-os olimpián megjelent a női tornában a teljeaer 2sen a hölgyek testére simuló tornadressz.
  • Az 1980-as moszkvai olimpián a férfiak öltözködése keltette a legnagyobb feltűnést, ugyanis megjelent az egészen a csípőig, magasan felvágott rövidnadrág. Ekkor jelent meg aerobic-őrület, aminek következtében az elasztán/ spandex anyagok a mindennapi élet öltözékét is meghódították. Lassan ezen rugalmas anyagok alkalmazása vált elfogadott normává a sporteseményeken, illetve a hétköznapi életben is.
  • Az 1984-es los angeles-i olimpia mindent megváltoztatott. A NOB formálisan is megnyitotta az utat a szponzorok előtt, ami alapjaiban aprefonlakította át a sportéletet. A sportolók most már hivatalosan is magukra ölthették a szponzorok logóival ellátott ruhákat, mint mondjuk az Adidas, Reebok, Nike és Puma.
  • Az 1992-es barcelonai olimpián a nők és a férfiak ruházatában szinte semmilyen különbséget sem lehetett felfedezni. Eljutott a sportruházat emancipációja olyan magasságokig, amely a nőiességet elkezdte háttérbe is szorítani. Az atlétikában a ruházat teljes egészében lekövette a test formáját, semmit sem hagyva a képzeletnek. Az új sportruhák megmutatták a sportolók tökéletes alakját, illetve azt, hogy mennyire kifogástalanul és hibátlanul kidolgozott izomzattal rendelkeznek.
  • Az 1996-os atlantai olimpián a Speedo bemutatta a vízlepergető, klór ellenálló poliészter és elasztán / spandex keverék fürdőruháját.
  • A 2000-es sydney-i olimpián az házigazda ausztrálok voltak a leginnovatívabbak öltözködés tekintetében. Atlétáik futurisztikus öltözetben, a “swimsuit” nevű futóruhában léptek a porondra, az úszóik pedig a technológiai javuláson átesett “fastskin” nevű úszódresszben ugrottak a vízbe. Érdekes módon, olyan új öltözék jelent meg a versenysportban, amely a korábbi trendnek homlokegyenest szembement, hiszen ezek a ruhák a teljes testfelületet beborították, szinte mindent elfedtek.cathy
  • A 2004-es athéni olimpia nagyon különlegesnek számított, ugyanis két ellentmondásos irányzat jellemezte a játékokat. Egyrészről az ókori olimpiai játékok tiszteleteként az a történelmi múlt tisztelete mindent áthatott, másrészről viszont minden sportágban megjelent a high-tech típusú, legújabb fejlesztésű áramvonalas,  úszódresszekhez hasonló öltözék. A felvonuló ruházat öltönyei és kosztümjei sem maradtak érintetlenül, azokat is ellátták különféle logókkal és jelzésekkel.
  • A 2008-as pekingi olimpia valójában az Adidas és a Nike párharcáról szólt, hogy végül melyikük tud a márkák küzdeleméből győztesen kijönni.
  • A 2012-es londoni játékok során a nike-vs-adidas-538x218sportruházati cégek kisajátították maguknak a versenyt. Céljuk a versenyzők és a nézők elkápráztatása, ámulatba ejtése és lenyűgözése volt. A világmárkák számára ez nem csupán a premier, azaz legújabb technikai vívmányok bemutatásának, azok egymással történő megversenyeztetésének lehetőségét jelentette, hanem egyben a leghatásosabb reklámkapánynak is számított. Nagyon sok olyan márka is beszállt a sportruházat előállítás iparába, amely korábban egyáltalán nem is fousaglalkozott sport jellegű témával: divattervezők működtek együtt híresebb cégekkel. Az olasz csapat formaruhája például Giorgio Armani és a Prada neve alatt készült el, az angol csapat ruháját Stella McCartney, az amerikaiét Ralph Lauren, a francia csapatét pedig a  Hermés álmodta meg. Ezért méltán is nevezték utólag ezt a játékot a Divat Olimpiájának.

A különféle sportszergyártók mindennapi életünkbe mára már oly mértékben beférkőztek, hogy manapság bármelyikünk hozzáférhet a legjobb minőségű sportszerekhez, profi techológiájú ruhákhoz anélkül, hogy elit sportolók lennénk. Az illetékes cégek pedig okosan ki is használják ezt a jelenséget, hiszen az átlag emberek szívesen vásárolnak olyan termékeket, amilyeneket pédaiképeiken, az olimpikonokon viszontláthatnak. A boltok polcain mára már elérhetővé és beszerezhetővé váltak az olyan sportmezek, sportcipők, amilyenekben a profi sportolók mozognak, versenyeznek, töltik hétköznapjaikat. Így aztán könnyen előfordulhat az is, és ne is lepődjünk majd meg azon, ha amatőr, kezdő sportolóink idővel olyan high-tech ruházatban tűnnek fel, mint amilyen felszerelésben olimpikonjaink a Riói Olimpia Stadionjába lépnek be.


A sportruházat története I.

Category : Sportos írók

Manapság már nem kapják fel fejüket az emberek, Farsangi futásha az utcán, valaki tapadós sztreccs nadrágban halad végig, vagy egy-egy tömegközlekedési eszközök színes, rikítós, fényvisszaverős feltűnő futóruhában utazik. Még akkor sem, ha éppenséggel férfiakról van szó, akik esetleg neon-rózsaszín, tapadós felsőt és nadrágot viselnek. Az utca embere már azon sem lepődik meg, ha álarcba öltözött, parókás embereket lát kocogni a Budai vár, vagy esetleg a Váci utca környékén, ahogyan mi is tettük azt hétvégén. De hát hogyan is jutottunk el idáig? Hogyan lehetséges, hogy manapság a futóruházat már szinte mindennapos viseletnek számít?

“Read More”


Verslábak, avagy fussuk végig a sorokat! – Sportos írók I.

Category : Sportos írók

kosztolanyiNem iskolai kötelező, így valószínűleg kevesen ismerik Kosztolányi Dezső Aranysárkány (1925) című regényét, mely az alábbi sorokkal indul. A sportot, és a Nyugat első nemzedékének íróját kedvelő olvasó (remélem, sokan vagyunk) végül nem egy sportregényt ismerhet meg, hanem egy szívszorítóan szép történetet, útjukat kereső ifjakról, fajdalmaikkal küzdő felnőttekről, akik az élet küzdelmeiből próbálnak győztesként kikeveredni. A magyar irodalom egyik legszínesebb alakjának eme regényrészlete arról árulkodik, hogy valamelyest ismerte az atléták világát, s pontosan tudta, hogy a célba érés után még folytatódik a küzdelem, és hiába minden sportsiker, ha az élet versenyében alulmarad az atléta…

“Read More”